[Manardo, Giovanni] Manardus, Ioannes: [En postremum tibi damus, candide lector, Ioannis Manardi [...] Epistolarum medicinalium libros 20. é quibus ultimo duo in hac editione primum accesserunt, uná cum epistola iandudum desiderata, de morbis interioribus

[Manardo, Giovanni] Manardus, Ioannes: [En postremum tibi damus, candide lector, Ioannis Manardi [...] Epistolarum medicinalium libros 20. é quibus ultimo duo in hac editione primum accesserunt, uná cum epistola iandudum desiderata, de morbis interioribus [...] Eiusdem In Ioan. Mesue de simplicia & composita annotationes.] [Bázel] Basileae, 1540. Apud Michaelem Isingrinium. [22] + 603 [helyesen 601] + [1] p. Első teljes kiadás. Giovanni Manardo (1462-1536) olasz orvos, természettudós, egyetemi tanár. Ferrarai tanulmányai után Itáliában gyógyított, 1513-1518 között Magyarországon, II. Ulászló, majd II. Lajos udvari orvosaként működött. Legjelentősebb munkája "Epistolarum Medicinalium" címen is ismert orvosi leveleskönyve. A levelek közül kilenc Budáról, egy Győrből kelt, hatot pedig magyarországi személynek írt. Közöttük található Szalkai László váci püspök, Thurzó Elek, a később Mohácsnál elesett Frangepán Mátyás, a bácsi kanonok, valamint a Corvinák őre, Simon Grynaeus. Leveleiben címzettjei panaszaira igyekszik gyógyírt nyújtani. Ennek kapcsán általános egészségügyi szabályokkal foglalkozik, témái felölelik az orvostudomány teljes körét. Küzdött az arab és görög tekintélyek kritikátlan tisztelete, a tévtanok, a babona, sőt a korban egyedülálló módon az asztrológia ellen. Módszereiben nagy hangsúlyt fektetett a tapasztalatra és a gyakorlatra. Számos, később tévesnek bizonyult elképzelése ellenére jó érzéssel tapintott rá a helyes táplálkozás, a testmozgás és a higiénia fontosságára. Felfedezte, hogy a szifilisz valójában fertőző nemi betegség, a kór úttörő gyógyítójának tartják. Fontos megállapításokat tett a lepráról és a pestisről is. Érdekelték Magyarország földrajzi adottságai, növény- és állatvilága, orvosbotanikai érdekességei. Sokat utazott, számos megfigyelést tett a hazai népéletről, táplálkozási viszonyokról. Megállapítja többek között, hogy a magyar borok olyan erősek, hogy betegnek csak hígítva adhatók. Munkája első alkalommal 1521-ben jelent meg Ferrarában, de orvosi leveleskönyve a maga teljességében először csak a szerző halála után, 1540-ben jelent meg. Bázeli első kiadásunk a korábbi hat könyv helyett húsz könyvet tartalmaz. A kötethez járulnak Manardus jelentős kommentárjai, amelyeket a Mesue nevéhez kötött, roppant elterjedt gyógyszerészeti könyvekhez írt. Példányunkból a címlap hiányzik, a kiadást és a kiadási évet ugyanakkor pontosan azonosítja az utolsó nyomtatott oldal nyomdai impresszuma. Az előzékeken, az első nyomtatott oldalon és az utolsó két ív oldalain markánsabb foltosság, az első 47 levél alsó sarkán kisebb, szövegtükröt nem érintő hiány, a levelek további alsó sarkain apró, szövegtükröt nem érintő szúrágásnyom, mellette kisebb ázásfolt. Egyes oldalakon aláhúzások, latin nyelvű széljegyzetek. Az első előzéken régi, latin nyelvű jegyzet és Ex librisek, a hátsó előzéken ismeretlen, tehetséges grafikus által rajzolt, részletgazdag, orvosi és katonai hivatást ábrázoló allegorikus tollrajzok. RMK III. 5186. VD16 M 473. Ballagi 466. old. Győry 203. old. Poss.: Rudolph Virchow (Ex libris), Mariana Swinarski (Ex libris). Négy bordára fűzött, sérült, hiányos gerincű, vaknyomásos, gazdagon illusztrált reneszánsz bőrkötésben. A függőleges irányban sérült, kopott, enyhén hiányos első kötéstáblán háromszoros léniákból alkotott vaknyomásos keretek, a két külső léniasoron belül Szent Péter, Szent Pál és az evangélisták vaknyomásos motívumai, a belsőbb léniasorok között angyalok és kerubok, középen aranyozott allegorikus metszet a betlehemi jelenetről, az alsó szalagokon "Puer natus est" (Gyermek született) felirat, mely újszövetségi felirat egybevág a külső, apostoli keretben többször megismétlődő "Ecce Agnus" (Íme, az Isten báránya) felirattal. A hátsó kötéstáblán a háromszoros vaknyomásos léniákból alkotott léniasorok ötször ismétlődnek, a külső léniakeretek között az apostoli, a belső léniakeretek között az angyali ábrázolások, a kötéstábla közepén ismételten az apostolok sora. Az első kötéstáblán egyes léniasorok között a szerző és a nyomtatási év pontos megnevezése (Io. Manardi Medici - MDXXXX). A kötéstáblán oldalt a kötetzárásra szolgáló rézkapcsok maradványai.