Rónai, Andrew [András]: Atlas of Central Europe. Constructed by - -. Edited by the Institute of Political Sciences as a Department of the Count Paul Teleki Research Institute. Bp. - Balatonfüred, 1945, The Institute of Political Sciences of the Department of the Count Paul Teleki Research Institute [Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézete], 366+1 p. Hátul külön egy tokban, további 6 térképpel. Valamint a könyvben, szintén hátul, "Középeurópa talajféleségei" térképe hártyapapírra nyomva, összesen 22 db. Ezen térkép szerepel a könyv 34. oldalának térkép előtt. Angol nyelven. A térképek eredetileg magyar nyelvűek, de angol nyelvű feliratokkal (címkéken) látták el őket. Rendkívül gazdag térképanyaggal, oldalszámozáson belül 171 színes térképpel illusztrált. Félvászon-kötésben, kopott borítóval, egy hártyapapíron gyűrődéssel, hátul a "Középeurópa talajféleségei" hártyapapír térképek közül néhányon lapszéli szakadásokkal, egy lap kijár (329/330 p.) Rónai András (1906-1991) földrajztudós, geológus. 1931-ben közgazdászdiplomát szerzett. 1935-ben doktorált földrajzfőtárgyból, statisztikából és közlekedéspolitikából. Professzora, Teleki Pál segítségével lett az Államtudmányi Intézet munkatársa, 1928-tól az Államtudományi Intézet területi referense. Az általa szervezett Térképszerkesztő Osztály vezetője (1931-1939), majd Államtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd Teleki Pál miniszterelnöki kinevezése után világháború végéig annak igazgatója. 1945 nyarán lemondott az Államtudományi Intézetben vezetéséről. A háború után, 1948 végétől az OSZK munkatársa, de nyíltan rendszerkritikus hozzáállása miatt, 1949-ben fizetés nélkül nyugdíjazták. 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézethez került, ahol 1954-tól 1986-ig a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője volt. A Közép-Európa Atlasszal kapcsolatos megbízást volt professzorától, közeli munkatársától Teleki Pál miniszterelnöktől kapta. A "Térképezett történelem" (Magvető, 1989.) c. könyvében így ír arról a napról (292-293 p.): "[1941.] Április 1-jén reggel 7 órára Teleki magához kéretett. A Sándor-palota nagy előszobájában Kovrig Bélát találtam, Teleki szociálpolitikai segítőtársát, az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatóját. Ezúttal kettőnknek szólt a meghívás, bár eddig együtt sohasem szerepeltünk. Teleki azt indítványozta, hogy menjünk ki a Bástya sétányra, ott nyugodtan beszélgethetünk. A tavaszi hűvös-ködös reggelen a sétány üres volt. Többször is végigmenve rajta egy lélekkel sem találkoztunk. Kitűnő hely volt bizalmas beszélgetésekre. A beszélgetés nagyon egyoldalú volt. Teleki hosszú programot készített magában elő. ... Aztán hozzám fordult. Tartalmi hűséggel idézem: Valószínűleg nem fogunk kimaradni tudni a háborúból. Ha a németek lerohanják Jugoszláviát, az oroszok valószínűleg be fognak avatkozni: a háború hamarosan világméreteket ölt, és akkor lehet, hogy a németek vesztésre állnak. De bármiképp alakul a helyzet, már most elő kell készülni a következő béketárgyalásra. Szerencsére ma sokkal jobban állunk e tekintetben, mint álltunk 1919-ben. Itthon nem szabad hibát elkövetnünk munkásosztályunkkal, nemzetiségeinkkel, szomszédainkkal szemben. A felkészülésben döntő, hogy ne csak a magunk dolgairól tájékozódjunk és tájékoztassunk, ne is csak a Kárpát-medence határai között gondolkodjunk, hanem egész Kelet-Közép-Európa teréről. Azt kell elérni, hogy ennek a területnek minden dolgát, adatát mi ismerjük a legjobban. Statisztikában, memoárokban, térképeken fel kell dolgozni minden adatot; területit, népességit, nemzetiségit, vallásit, gazdaságit, kulturálisat. Vagyis teljes áttekintést kell adni tudnunk az egész ütközőterületről, amelyben élünk, úgy, ahogy ezt a munkát az Államtudományi Intézetben már másfél évtizede csináljuk. Az Intézet felszerelése most már megengedi a térképnyomtatást, ..." A háború közeledtével az intézetet, 1944-ben leköltöztetik Balatonfüredre, vele az intézet könyv-, és térkép anyagát, a nyomdagépeket és a dolgozókat is. Hóman Bálint a balatonfüredi Esterházy-palotát szerzi meg nekik. A munka egész tételen és tavasszal is folyt. "Referensek, szerkesztők, rajzolók, fordítók, gépelők mintaszerű munkát végeztek. Saját műhelyben készültek a nyomólemezek, a nyomában a nyomás, fűzés, kötés. Az utolsó színes lap 1945. március 15-én került ki a gépből,..." (uo., 308 p.) Az elkészült műről Klinghammer István (1941-) térképész, egyetemi tanár egy cikkében (Honismeret 1999/5 A Közép-Európa Atlasz, 83-90 p.) így emlékezik a Rónai András által szerkesztett Közép-Európa Atlaszról: "A magyar és angol nyelven készült eredeti Atlasz 171 színes térképet (a magyar kiadás 134-et) és szöveget tartalmazott 367 oldalon; teljes földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi és közlekedési tájékoztatást adott a vizsgált területről. Az atlasz a térképekhez rövid magyarázatot és számszerű adatokat csatolt, továbbá a hiteles források pontos felsorolását. A térképek 3 860 000 statisztikai adatot tartalmaztak, amihez nemcsak tíz ország hivatalos statisztikai kiadványait kellett beszerezni és feldolgozni - Albániáról és Törökországról nem gyűjtöttek adatokat - hanem részletes, községekig lebontott térképeket, helységnévtárakat is, és ezekből méretarányban és vetületben egységesített térképeket szerkeszteni. Az alig öt év munkájával összeállított atlasz utolsó színes lapja 1945. március 15-én került ki a gépből Balatonfüreden, az Intézet kitelepítési helyén. Éppen idejében, mert március 25-én megjelentek a szovjet csapatok. Az atlaszt a háborús viszonyok miatt nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni. Az addigi többéves munka eredményét a kéziratok megsemmisülésének veszélye fenyegette. Ezért határozta el Rónai András az addig elkészült lapoknak szinte házi körülmények között történő ideiglenes kinyomtatását és ezekből a lapokból néhány összefűzött példány elkészítését. Ennek megfelelően a címlap hátoldalán az alábbi megjegyzés olvasható: "BIZALMAS KÉZIRAT. Utánnyomás, terjesztés, ismertetés tilos. Házi Rotaprint nyomás." Előbb a magyar változat jelent meg 134 térképpel, a magyarázó szöveggel együtt 334 oldalon, az előszó dátuma: 1945. január 3. A kibővített angol változat 171 térképlapot tartalmazott, a szöveggel együtt 367 oldalon. Ismereteink szerint kb. 80 bekötött példány készült el, de mint Rónai András Térképezett történelem című könyvében is olvasható, ezek egy része a szovjet csapatok bevonulásakor, illetve az ötvenes években eltűnt vagy megsemmisült, így az eredeti mű ma már legfeljebb csak néhány könyvtárban hozzáférhető." Ismereteink szerint aukción nem szerepelt soha, ahogy a cikk írja könyvtárban, közgyűjteményben lelhető fel belőle néhány példány. Bátran kijelenthető,hogy rendkívüli gyűjtői ritkaság!